Vidéken nőttem fel, nagyszüleim falun laktak… Biztosan sejtik, hogy a disznótor a téli időszak elmaradhatatlan eseménye volt. Kora reggel elkezdődött az állat feldolgozása, s mindenkinek megvolt a rá kiosztott feladata (én kolbásztöltésnél serénykedtem, és buzgó kelt tésztaevő voltam). Ha disznótor, akkor pálinka, és pogácsa… Még ma is élénken fel tudom idézni a dermesztő hideget, a fagyott vizet a kerticsap alatt, a gumicsizmát és bekecset viselő, pálinkás kupicát szorongató rokonok, szomszédok látványát. A melegítő rövidital után pedig a frissen sült, illatos krumplis és töpörtyűs pogácsa következett…

Most kérdezhetné a kedves Olvasó, vajon ez meg hogyan kötődik a Paripa Csárdához? Elmondom.

Azóta természetesen felnőttem, olyannyira, hogy már én is készítettem pogácsát, krumplisat. Valahogy persze soha nem sikerült olyan finomra, mint a Nagymamáé, de jó lett. Telt múlt az idő, s család folyamatos unszolására egyszer nekiveselkedtem a töpörtyűs pogácsának. (Itt hadd jegyezzem meg, hogy a tepertő vagy tepertőkrém „aranyárban” van!) Aki készített már leveles – merthogy ez volt a kívánság -, tepertős pogácsát az tudja… dagasztás, kenés, hajtogatás, pihentetés, és mindez háromszor, legalábbis, az általam választott recept ezt diktálta.

Hízott pogácsatészta, szaggatás, irány a tepsi! Megsült életem első tepertős pogácsája, azt hiszem olyan volt, ahogy meg van írva a nagykönyvben, ízletes, foszlós és néhány óra múlva már csak a sütő volt langyos, a pogi eltűnt. Isteni volt, de egy fél napos munka, így apercen, hogy elfogyott a tepertős, megfenyegettem a családot: ez volt az utolsó pogácsasütés. (Zárójelben jegyzem meg, hogy én a gyorsan elkészíthető ételeket preferálom, állandó időhiány miatt.)

Az eset után 1-2 héttel a fülembe jutott, hogy mi készül a Paripa Csárdában: TEPERTŐS POGÁCSA, többek között.

Természetesen felkerekedtünk, és a fenyőerdő közepén egy kellemes délután eltöltésére készültünk és persze a pogácsára. A Paripa konyhája a hagyományos magyar ízekre alapul, kemencében főtt, sült ételekkel, házi kenyérrel várja a betérőket. Az a’la carte választékon felül minden nap témaorientált ételekkel készül, csak ki kell választani a szánk ízének megfelelőt. Az istállóban hátaslovak várják mind a kezdő mind a túralovaglás szerelmeseit. Nagyszerű program, a friss levegőn. A lovaglás nekünk kimaradt, a hasunkra koncentráltunk.  A töpörtyűs pogácsa fenomenális volt, faltuk és faltuk…

A Csárda hangulata, a kockás terítő, a falvédő és a pogácsa íze, Nagymamámat jutatta eszembe…