Gabonának (cereáliának) azokat a pázsitfűféléket nevezzük, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek, és amelyek terméséből lisztet lehet készíteni. Az elnevezés  az aratás antik itáliai istenségének, Ceresnek a nevéből ered, akinek az ókori rómaiak vallásos tisztelettel hódoltak. A gabonafélék a mai napig  fő élelemforrást jelent számunkra, ám tápanyag tekintetében sajnos átalakuláson mentek keresztül az egyre népszerűbb finomítási eljárás okán.

Gabonafélék: búza, durumbúza, amaránt, kukorica, rizs, köles, árpa, zab, rozs, tönköly, hajdina.

Régi időkben a finomított  fehér kenyér sokáig  a gazdagok kiváltásága volt, míg a szegényebbek asztalára másodrendű gabonafélékből, rozsból, zabból, kukoricából  készült kenyér jutott.  A  18. század elején  az európai lakosságnak még csak mindössze 4%-a volt fehér kenyér fogyasztó. Napjainkban fordulni látszik a tendencia, hiszen felfedezték, hogy a finomítatlan, teljes kiőrlésű  gabonából készített termékek kedvezőbb hatással van szervezetünkre.  Ami tehát régen a szegények eledele volt, most sokkal drágább, mint az a fehér kenyér, melyet a gazdagok fogyasztottak. A teljes kiőrlésű termékek széles skáláját találjuk meg a boltok, pékségek polcain és az éttermek kenyeres kosaraiban, ám éppen azért, mert teljes kiőrlésű egy termék, fontos, hogy bio gazdaságból származzon, ahol a gabonaszem külső héja nem találkozik a termesztés során használt mérgező anyagokkal.

Vegák figyelem: a gabona feldolgozása során apró bogarak is kerülnek a lisztbe. Így teljes bizonyossággal nem állítható a teljes kiőrlésű kenyérről, hogy tisztán növényi összetevőkből áll

Az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszik a gabonafélék fogyasztása, de itt is törekednünk kell a kiegyensúlyozottságra, főleg ha fogyni szeretnénk. Éttermi étkezéseink alkalmával bátran kérjünk teljes kiőrlésű kenyeret, ám ha saját sütésű fehér kenyérrel szolgálnak ki minket, felejtsük el a fogyókúrát, és élvezzük a frissen sült házi kenyér adta kulináris örömöket.

Paripa Csárda

A Paripa Csárdában csütörtök esténként begyújtják a kemencét, amiben omlós malacsült, töltött káposzta, ropogós kacsacomb, borjúragu és kenyérlángos készül. A kenyérlángost bőven megkenik tejföllel, megszórják sajttal, töpörtyűvel és lilahagymával.