Egy új, csodálatot és döbbenetet egyszerre kiváltó alapanyag bukkant fel a kereskedelemben, aminek neve hallatán először minden szakácsunk visszakérdezett: " Micsoda? Mitől fekete ez a fokhagyma?"

A fekete fokhagyma csak nekünk, európaiaknak újdonság, hiszen a fekete, más néven öregített vagy fermentált fokhagymát mint alapanyagot régóta használják az ázsiai kultúrában. Megkértük vállalkozó kedvű séfjeinket, hogy el tudják-e képzelni az étterem kínálatában, és ha igen, hogyan valósítanák meg. Sok kreatív válasz és ötlet született, ezért nehezítettünk a feladaton, és megkértük őket, hogy a megálmodott ételt készítsék is el.
 

Az első beérkezett műhelymunka eredménye:

A kóstolás:

Miután meghallgattam a séf kiselőadását a technikát és az alapanyagokat illetően, a villám hegyére tűztem egy keveset minden egyes alkotóelemből.

Először a kacsamell szaftos, szinte édes húsát éreztem meg, majd a keserédes gránátalmagyöngyök szétpukkanása után az összes ízkomponens összeállt egy új ízzé. A különböző textúrák és ízelemek (puha hús, roppanós saláta,  édes fekete fokhagymalekvár, robbanó gránátalmagyöngy és olvadó hab) együttes erővel támadták le az ízlelőbimbóimat, amik lányos zavarukban sehogysem találtak emléktámpontot, amihez hasonlíthatták vagy köthették volna ezt a különleges íz-szimfóniát.

Ha az étlapon találkozna vele, Ön megrendelné ezt az ételt?