„Kényelmes trónszékek, súlyos asztalok damaszt abrosszal, gyertya áraszt meleg hangulatot. A jól megrakott porcelán tányérok mellett kényelmesen elférnek az öblös boros poharak, és fényes evőeszközök. Az italválaszték bőséges, ráadásul minden vendég mást rendel. Nincs ez máshogyan az étel választékkal sem, a különteremből megrendelték a húszféle ételt, nem is zavarkodnék a konyhában, ha közben nem várnának királyi bőségtálat az egyik asztalhoz. A „királyi lakoma” 4 fő részére elnevezésű szolgáltatás lényege, hogy ha legfeljebb 4 fő mindent elfogyaszt a tányérról, akkor nem kell kifizetni az árát…”

Tudja-e kicsoda Adam Richman? Adam Richman az a fószer akinek extrém kulináris kalandjain, az egyik műholdas csatornán ámulhatunk. Man vs. Food (Ember az étel ellen), műsorát, Fald fel Amerikát magyar címmel sugározzák. Adam éttermeket keres fel, ahol mindig nehéz, feladatok elé állítják. Ha kell a világ legcsípősebb burítóját, vagy a legnagyobb palacsintáját kebelezi be egy szuszra. Evett már két és félkilós marha-sztéket, 15 tál osztrigát egyszerre, de egy fontnyi hamburgert is.

Az Egyesült Államokban jellemzően sok olyan vendéglátó egység működik, ahol a ház specialitását extrém nagy adagban kínálják, és ha ezt valaki meg bírja enni, annak ingyenbe volt az étel, sőt még a dicsőségfalra is felkerül.

A vendéglőbe járók, itthon a Semann étteremben találkozat hasonló lehetőséggel, de ne menjünk az események elé, azért érkeztem a Semannba, hogy egy átlagos péntek estéről tájékozódjak. Még nem volt délutáni öt óra, mikor a kedves pultos hölgyek fogadtak. Kávé nélkül tovább sem engedtek a konyha felé, amit nem bántam, mert kedvességük határtalan csak kár, hogy nem engedtek magukról fotót készíteni, bár a pult még nélkülük is nyújt látni valót. A pálinkás csendélet sejteti, hogy hungarikummal, magyaros ételekkel számoljon a betérő.

Nem tévedtem, Kulcsár Zoltán konyhafőnök és Dusnoki Ferenc főszakács (piros kabátban) lelkesen, kellő szakmai szeretettel ecseteli az étterem koncepcióját. Nem magyaros, hanem nagybetűvel, Magyar Konyhával találkozik a Semannban a vendég. Van úgy, hogy a határ túl feléről, csak a tradicionális magyar vacsoráért érkeznek ide, és szerintük esküvőjüket is pont ezért tartják minél többen itt, a külvárosi étteremben.

Beszélgetés közben sincs ám pihenő, a hagyományos öltözékű felszolgálók sorra hozzák be a rendeléseket. A pikáns almás kacsaragú levest sikerül gyorsan lencsevégre kapni, a vaslapon sütött kacsamellet nem sajnálják ki belőle, az már biztos. Ezután hagymás szalonnaragus, tejföllel sült kemencés csülkök a rendelés, amit még másik két asztal rendelése előz meg. Nagy a nyüzsgés, a tanuló pisztrángért, fogasért rohangál, a húsokkal külön szakács foglalkozik, Zoltán időt kérdez, feleslegesen nézek az órámra, máshonnan érkezik a válasz:

- Aszalt szilvás pulykatekercs még 2 perc!

- Camamberttel is töltötted?!

- Igen

- Indulhat a süllő!

- Még nincs hely a vaslapon, televagyok grillel.

- Nem baj. Csinálom én serpenyőben, a kárpáti ragúhoz rákot kérek. Gyorsan! Tányér kész?

- Adom a libamájat.

Meg kell hagyni gusztusos előétel, a Magyaros libamájszeletek olívás jégsalátával, hideg lecsó dresszinggel. Nekem főfogásnak is beillene, a friss salátákhoz szervírozott libamáj mennyiség, amihez lecsós mártást és balzsamecetkrém csíkot húz Fercsi’.

Minden sistereg, a levegő fűszeressé válik, nő a hangzavar, mindenki dolgozik, a pincér végszóra toppan be, már viszi is a forró étkeket. Feri most babapiskóta alakú tányért készít elő, valahonnan héjas fűszeres, sült burgonya gerezdek érkeznek, egy másik irányból serpenyőben párolt lilakáposzta, Zoli kóstolja,- „vissza a tűzre adj neki köményt és piríts rajta”.

Percen belül, már köményes és a csülök is ott van szalonnásan, sajtosan, ahogy kell, - „a kemencés csülök kész, mehet”. -Ez is emberes adag.

Közben folyamatosan érkeznek, otthagyom a „rohanó” konyhát, a vendégtérben lágy hegedűszó fogad. Nagy és forgalmas étterem a Semann, kis szeparéikban a párok mégis meghitten beszélgetnek, a társaságok jól mulatnak, a külön teremben pedig 5 éves érettségi találkozóra gyülekeznek a Fazekas Gimnázium egykori tanulói és tanárai. Saját igényének megfelelően, mindenki megfér itt.

A tér is hangulatos. Kényelmes trónszékek, súlyos asztalok damaszt abrosszal, gyertya áraszt meleg hangulatot. A jól megrakott porcelán tányérok mellett kényelmesen elférnek az öblös boros poharak, és fényes evőeszközök. Pár szót váltanék a pultban, de a lányok nem érnek rá. Az italválaszték bőséges, ráadásul minden vendég mást rendel.

Nincs ez máshogyan az étel választékkal sem, a különteremből megrendelték a húszféle ételt, nem is zavarkodnék a konyhában, ha közben nem várnának királyi bőségtálat az egyik asztalhoz. A „királyi lakoma” 4 fő részére elnevezésű szolgáltatás lényege, hogy ha legfeljebb 4 fő mindent elfogyaszt a tányérról, akkor nem kell kifizetni az árát (13500.-).

Több próbálkozó csoport is akadt már, de még nem sikerült semelyiknek sem. A legközelebb egy Biharkersztesről nevező group jutott a győzelemhez, két egész libacomb és kétadagnyi lilakáposzta kivételével elfogyasztottak:

egy egész csülköt,

tíz rántott gombafejet párolt rizzsel,

négy szelet rántott sertésbordát, 10 rántott karfiollal,

négy szelet párizsi csirkemellet, párolt zöldséget, steak burgonyát,

négy filézett roston sütött fűszeres csirkecombot,

négy szalonnataréjt, négy kolbászrózsát, és két adag párolt káposztát.

Mindezek az ínycsiklandozó étkek, együtt ízlésesen halmozva a nagy fatálon csábítják az „éhezőket”.

A felszolgáló is kitesz magáért, nem könnyű a három és fél kilónyi húsféleséggel és még körettel is kikanyarogni. Az asztalnál meglepetésemre fiatal hölgyek is ülnek, elképedve vizslatják a pazar tálat. Nem hiszem, hogy pont ők lesznek a rekorderek, de legalább jóízűen nekilátnak, ami megmarad azt szégyenkezés nélkül haza is vihetik.

Itt térek vissza az őrült televízió műsorhoz, Ember az étel ellen-hez. December 10-i „Kajacsatának”, a királyi lakoma lesz a főszereplője. Talán akad majd Debrecenben olyan étkes társaság kik legyőzik végre a hatalmas tálat. Az étterem abban bízik, hogy több alakulat is megbirkózik a feladattal és azon kívül, hogy ki kell fizetniük az ételt (ez a nevezési díj), 40 ezer forintot nyer el az az asztal ahol a legrövidebb időn belül végeznek. Szurkolók, barátok is jöhetnek, el kell majd a bíztatás, én jól megnéztem azt a fatálast. Nem könnyű, de nem is lehetetlen felfalni.

Válogatott legénységgel és jó taktikával megoldható a feladat. Aki valamilyen halaszthatatlan okból nem tudna eljönni, a az olvasóit továbbra is tájékoztatja majd a részletekről, ahol hamarosan a versenyfelhívást is közzé tesszük.

Hogy jön ide Adam Richman? Mindenhonnan szívesen várják a falánk versenyzőket.

-hSéf-

(2011-11-10)