Február 10-én van a kínai újév, azaz a Holdújév, mely 2013-ban a kígyó évét hozza el. A Tavaszünnepként is emlegetett újév számos szokással, hagyománnyal és babonával áll összefüggésben. A régi kalendárium szerint a 4711. esztendőbe értünk, így vasárnap megkezdődtek a kínai új év hagyományos ünnepségei, melyek számos különleges szokással állnak összefüggésben. A napjainkban már csak egyhetes ünnep a régi hagyományok szerint 15 napig, azaz teliholdig tart. A 15 nappal későbbi ünnepet, a Lampionok Fesztiváltját hatalmas mulatozás kíséri, így nem véletlen, hogy a második újévként is emlegetik ezt az ünnepet.

Kínai szilveszter

Újév előestéjét, mondhatni a szilvesztert, családi körben töltik a kínaiak, ekkor kerül sor ugyanis az ősök tiszteletére rendezett hatalmas, több fogásból álló vacsorára, csupa szerencsehozó ételből álló ünnepi lakoma elfogyasztására. Minden fogásnak van jelentése, mind egy-egy, az új évre vonatkozó kívánságot testesít meg. A legkedveltebb kívánság a boldogság, a gazdagság, a hosszú élet és a termékenység. A hosszú, szét nem tördelt tészta a hosszú élet jelképe, a vegetáriánus étel pedig a megtisztulást jelenti. Az étkezés végén egész halat szolgálnak fel, ami a bőség szimbóluma – a kínai nyelven a hal szó, a jü, bőséget is jelent. Az újévi lakoma a túlzásokról szól. Minden család megpróbál kitűnni legalább egy különleges fogással, például fülcsigával. Ennek kínai neve egybecseng a „biztos jólét”kifejezéssel. Az új év első napján az emberek kis piros borítékokban pénzt, laj szeet, és piros papírba csomagolt narancsot ajándékoznak egymásnak, amelynek kínai elnevezése az arany szóra hasonlít.

Másnap, Kāinián napján a férjes asszonyok meglátogatják családjukat, sőt mi több a kínaiak ekkor ünneplik a kutyák születésnapját, hisz egy régi legenda szerint ezen a napon teremtettek meg ezek a négylábú állatok.

Az anyósok és a vagyon napja

A harmadik (Chěkǒu) és negyedik nap az anyósok és apósok tiszteletéről szól, míg az ötödik, Pňwǔ-ként emlegetett alkalommal mindenki otthon marad, hogy megvárja a Vagyon Istenének érkezését. Ekkor hatalmas illetlenség vendégségbe menni, hisz az mindkét fél számára nagy szerencsétlenséget jelent.

A hatodik nap ceremóniáktól mentes, így ilyenkor lehetőség nyílik a barátok és távoli rokonok felkeresésére is. A hetedik, Rénrě-ként ismert ünnep az egyik legjelentősebb, hisz a hiedelmek szerint ezen a napon teremtetett meg az ember, így nem meglepő módon ilyenkor minden az élvezetekről, a boldogságról szól. A földművesek ünnepe is e napra esik, melyen speciális, 7 fűszerrel ízesített italokat isznak és hosszú laskát és nyers halat esznek, hisz míg az előbbi a hosszú életet jelképezi, míg az utóbbi a szerencse bevonzója.

Fények és mulatozás

A nyolcadik nap ismét a családról szól, ilyenkor együtt vacsoráznak, éjfélkor pedig közösen imádkoznak Tian Gonghoz, a Mennyek Istenéhez. Az elkövetkező nap, ami ismert Ti Kong Dan, Tiangong Sheng és Pai Ti Kongként is a Jáde császárnak bemutatott áldozatokról szól. Az elkövetkező pár nap pihenéssel és ünnepléssel telik, majd a 13 napon Guan Yu-t ünneplik, jellegzetes vegetáriánus, rizsből készült ételeket és mustárlevélből készült főzeléket esznek. A tizennegyedik nap az előkészületekkel telik, majd az utolsó ünneppel a Yuánxiāojié-vel vagy másnéven Shŕngyuánjié-vel, azaz a Lampionok Ünnepével zárul a kínai újév. Ekkor hatalmas piros lampionokkal díszítenek mindent, petárdáznak és tűzijátékokat lőnek fel.

Legyen sikeres Új Éved! - ahogy a kínaiak köszöntik egymást.

Forrás: canadahun.com

(2013-02-11)

-eSBé-