Nem csak húsevőké a világ!

Egyedülálló dologgal készül vendégei számára a Barabás Étterem: szeptember 1-től megújul étlapjuk, és nem csak egy, hanem rögtön két ételsorral is készülnek. Külön étlapról választhatnak ugyanis a vegetáriánusok. Az ötlet nem csak Debrecenben, hanem a régióban is egyedülálló, az éttermek ugyanis általában vagy teljes mértékben vegetáriánus ételeket kínálnak, vagy csak néhány fogással igyekszenek kielégíteni az ilyen jellegű igényeket.

Az új étlapot augusztus 30-31-én néhány szerencsés már tesztelhette egy ingyenes ebéd vagy vacsora keretén belül – amelyért cserébe csak az őszinte véleményüket kérték.

 

Az írásos visszajelzések alapján az ételeket igyekeznek folyamatosan az igényekhez szabni.

Az ötlet Hibály Csillától, a Barabás Étterem marketing szakemberétől származik, akinek szívügye, hogy a kezdeményezés minél kedvezőbb fogadtatásra találjon: „Nem akartuk annyival elintézni, hogy nyomtatunk pár szórólapokat, és szólunk néhány embernek, majd figyeljük, hogy jó ötlet volt-e vagy sem. Azt szeretnénk, hogy az emberek érezzék, ez a dolog értük van, nekik és róluk szól, ezért szükségünk van a segítségükre, a véleményükre, a párbeszédre. Csak így lehet folyamatosan tökéletesíteni az étlapon, hiszen valóban azt szeretnénk, hogy az emberek úgy érezzék, ez a dolog egyedülálló, különleges és igényes.” Csilla – természetesen – maga is vegetáriánus, elmondása szerint már születése előtt is az volt. Édesanyja ugyanis a terhesség alatt rendszeresen rosszul érezte magát, és ez csak akkor szűnt meg, amikor étrendjéből elhagyta a húst.

 

 

De nem ő az egyetlen, aki úgy érzi, hogy eleve így született: az egyik vendég, Koczkáné Ojtozi Adrienn, már gyerekkorában is csak ímmel-ámmal ette meg a húst, de nem nagyon mert a szüleivel hadakozni ellene. Végül egy álom hatására hagyta el a húst étrendjéből: „Két és fél éve, éppen Újévre virradóan, különöset álmodtam. Egy hal voltam, aki egy tóban úszkált, átérezve így a hal-létet. De nem élvezhettem sokáig ezt az állapotot, mert álmomban kifogtak a tóból, megöltek és megettek… Az álom jelként hatott rám, és belső késztetést éreztem arra, hogy mostantól ne egyek húst. A szüleimmel szemben megkönnyítette a dolgot, hogy éppen akkor készültem egy indiai utazásra, így nekik azt mondhattam, hogy a hús elhagyása is felkészülés részemről az útra. Hazatérésem után pedig már könnyebben elfogadták döntésemet, amelyre az Indiában eltöltött idő csak ráerősített. Persze a mai napig kínálnak néha családi körben húsételekkel, de alapvetően elfogadták az életmódomat.” És hogy hogyan ízlett neki a vegetáriánus vacsora? „Nagyon örülök, hogy ma este itt lehettem, és végigkóstolhattam a menüt. Teljesen meggyőzött, különösen az előétel – roston kecskesajt diós kerti salátával, szőlő chutney-val – ízlett nagyon, és a többi fogás is nagyon finom volt. Biztosan fogok még jönni, kíváncsi vagyok az étlap további kínálatára is. És nem utolsósorban ötleteket is meríthetek az otthoni főzéshez…!

 

 

Szintén vendég volt az estén egy házaspár, Lőrincz Natália és Kovács Attila. A férj „veterán vegetáriánus”, ugyanis több, mint 21 éve tért át a húsmentes életmódra Oláh Andor Reformkonyha című művének elolvasása után. Az iskola elvégzése után bio boltot nyitott, ami akkoriban szinte egyáltalán nem létezett még Magyarországon. Mára a vállalkozás nemzetközivé nőtte ki magát. A vegetarianizmus számukra nem táplálkozási forma, hanem sokkal inkább életmód; az egészséges, természetes tápanyagok felhasználására való törekvés. Három gyermeküket is ennek szellemében nevelik. Problémák csak akkor adódtak, amikor a legnagyobb fiú iskolás lett, hiszen az iskolai menza a legtöbb esetben nincs felkészülve a vegetáriánus étkeztetésre: „Az iskola ugyan igyekezett partner lenni, de sajnos nem oldódott teljesen meg a probléma. A legtöbb esetben elég egyhangú a menü, így otthon igyekszünk pótolni a hiányosságokat. Volt sajnos olyan eset, hogy a fiunk rosszul lett otthon az aznapi ebédtől, ugyanis amit zöldséglevesnek hitt – és a tányérban nem is volt hús – valójában húsleves volt, és ez megviselte a gyomrát. Az uzsonnája leggyakrabban vajas kenyér, ami egy idő után nyilvánvalóan unalmas. Jó volna, ha jobban odafigyelnének a gyermekek étkeztetésére, hiszen nekik még nincs választási lehetőségük, mint a felnőtteknek; ők csak elfogadják azt, amit kapnak. Ezért sokszorosan fontos lenne, hogy egészséges ételekhez szokjanak hozzá.” – mondja a feleség. A Barabás Étterem vacsoráját mindketten csillogó szemmel ették végig, és mindenképpen vissza fognak térni. Ünnepi alkalmakkor, családdal vagy barátokkal, végre lesz egy olyan hely, ahol kiváló minőségű és fantáziadús ételeket ehetnek kellemes éttermi körülmények között. Az étterem ennél többet is kínál, szolgáltatásaik között a vegetáriánus gyermekek étkeztetése is szerepel. Jelenleg 12 vegetáriánus kisiskolásnak szállítanak naponta ebédet, megoldást kínálva így a beszélgetésben felmerült problémára.

 

A próbavacsorák visszajelzései összességében pozitívak voltak, így remélhetőleg gyorsan elterjed a jó hír, és így újabb vendégkörrel bővül a Barabás Étterem. És bár nem lehet tudni, hányan vegetáriánusak Debrecenben és környékén, bizonyára nincsenek kevesen: a vegetarianizmus ugyanis napról napra népszerűbb; és etikai, egészségügyi vagy vallási megfontolásból egyre többen választják ezt a formáját a táplálkozásnak.

 

 

A vegetáriánus tesztvacsora teljes menüje:

 

 

Roston kecskesajt diós kerti salátával, szőlő chutney-val

(Megjegyzés: a kiváló minőségű sajtot egy környékbeli sajtkészítőtől, Mircz Nárcisztól vásárolja az étterem)

 

Kertészleves

(chilis-citromos zöldségleves)

(Megjegyzés: a chili néhány embernek túl erős volt, néhányaknak pedig pont jó… ízlés kérdése!)

 

Vegetáriánus pásztorpite

(gomba-/babragu sajtos burgonyapürével egybesütve)

(Megjegyzés: Az ebéden részt vevők felvetették, hogy talán a gomba nem minden vegetáriánus szíve csücske, így estére újabb verzió készült, gomba helyett babbal)

 

Barackos panna cotta narancsvirághabbal

(Megjegyzés: a panna cotta nem csontvelőszármazékokból készült zselatinnal készül, hanem gyümölcspektinnel sűrítik)

 

 

 

A vegetarianizmusról

Az állati eredetű táplálék mellőzésére megint csak igaz, hogy „már az ókorban is…”, ugyanis a görög világ volt az egyik első színtere a vega táplálkozásnak. Igaz, hogy ekkor még csak azok a felső rétegek gyakorolták, akik jártasak voltak a filozófiában; és nem vegetarianizmusnak hívták, hanem a „lelkes élőlényektől való tartózkodás”-nak. Platón azt javasolja az ideális államról szóló művében, hogy táplálkozás terén csak növényi eredetű étel kerüljön az asztalra. A háttérben elvi megfontolás állt, az állatok elleni erőszakmentesség volt az alapja a vegetáriánus táplálkozásnak.

 

A másik térség, ahol elterjedt a hús nélküli táplálkozás, India volt. Elsősorban vallási okokból tartózkodtak az állati eredetű tápláléktól. A hinduk szerint a húsevés rossz hatással van a jellemre, és akadályt jelent a rituális megtisztulásban. A buddhizmus pedig alapvetően nem a húsevést tiltja, hanem az erőszakmentességre tanít, valamint arra, hogy hogyan lehet a boldogságot elérni anélkül, hogy tárgyaktól függnénk. Ez az eszme természetesen befolyásolja a táplálkozást is, nem is beszélve a reinkarnációról…

 

Barackos panna cotta

Roston kecskesajt

Vegetáriánus pásztorpite

 

A vallási okok mellett egyre többen vannak, akik etikai megfontolásból döntenek úgy, hogy vegetáriánusok lesznek: az állatok védelmére és jogaikra hivatkoznak. Nem kevés azoknak a száma sem, akik egészségesebb életmódot remélnek attól, hogy csak növényi eredetű táplálékot fogyasztanak. Valóban jó hatása van a sok zöldség-gyümölcs fogyasztásának, de minden vegetáriánusnak ügyelnie kell az étrend helyes összeállítására, hiszen pótolni kell a fehérjét, amit egyébként legkönnyebben a húsfélékből tud elraktározni a szervezet. Tévhit azonban, hogy a vega életmód drágább életvitelt jelentene: az igaz, hogy a bio élelmiszerek ára igen borsos, de a zöldség-gyümölcs alapú étrenden élők a legtöbbször szezonális alapanyagokat használnak fel – ami egyébként is javasolt és költséghatékony dolog.

 

A vegetarianizmusnak több „szintje” van: az ovo-lakto vegetariánusok a növényi eredetű táplálékok mellett tojást, tejet és tejtermékeket is fogyasztanak. Az ovo-vegetariánusok csak tojást, a lakto-vegetariánusok csak tejet és tejtermékeket fogyasztanak a zöldségek-gyümölcsök mellett. A legszélsőségesebb forma a veganizmus: ők kizárólag növényi eredetű tápanyagon élnek, és nem hogy tojást és tejtermékeket, de még mézet sem fogyasztanak.

 

Rengeteg hírességet találunk, aki vegetáriánus: Einstein és Albert Schweitzer is csak növényeken élt, akár csak Alec Baldwin, vagy a debreceni Tankcsapda zenekar frontembere, Lukács László. Sőt, Leonardo da Vinci is vega volt, ő így nyilatkozott: „Bár az ember az állatok királya, mégis borzalmas dolgokat művel. Mások élete árán élünk. Temetőhelyek vagyunk. Gyermekkoromtól visszautasítottam a húsevést.”

 

Nem szeretnénk elriasztani a húsevéstől olvasóinkat, de még a nem-vegák sem fognak rosszul járni, ha néha mellőzik a húst. Senki ne érezze hát kirekesztve magát, ha a Barabás Étterem vegetáriánus étlapjára pillant – inkább kísérletezzen bátran, és adja hírül, mit tapasztalt!

 

Forrás: Wikipedia

 

 

Bicsérdy Béla, a veganizmus magyar úttörője

Az 1900-as évek elején, amikor a vegetarianizmus először kezdett igazán népszerűvé válni, Bicsérdy Béla saját ágazatát fejlesztette ki, a róla elnevezett bicsérdizmust. Ennek lényege a nyers gyümölcsökből álló táplálkozás, Bicsérdy szerint ugyanis „a növényi fejlődés legtökéletesebb termékeit a gyümölcstermő fák képezik. Ők a vegetáció koronái. Az állati fejlődés csúcspontja az ember. A legtökéletesebb élőlényt a legtökéletesebb életfeltétel illeti meg. Az ember tápanyaga tehát a gyümölcs.” A 20-as években igen nagy népszerűségnek örvendtek filozófiává épített tanai, követői között rövid ideig még Babits és Kosztolányi is szerepelt. Bicsérdy tevékenysége azonban mára igencsak feledésbe merült. Pedig élettörténete szinte filmért kiált, olyannyira tele van regényes fordulatokkal. Rengeteg táplálkozástani kutatást végzett, emellett korának egyik legerősebb embere volt, hiszen súlyemelésből is jeleskedett. Több könyvet is írt (pl. „A halál legyőzése”), bicsérdista kolóniát létesített Ada Kaleh szigetén. (A Dunán található szigetet egy vízerőmű létesítése során elárasztották a 60-as években.) Karizmatikus egyéniségének teljes mértékben tudatában volt, önmagát Zarathustra és Krisztus után harmadik egyetemes Mesternek nevezte. Természetesen nem csak támogatói, de ellenzői is akadtak, ők „Hurka, kolbász, rántott csirke!” jelmondattal tüntettek ellene. Az ötvenes években érte a halál az Egyesült Államokban – de előtte még egyházat alapított és templomot is létesített…

 

Forrás:

          Wikipedia

          Dr. Sós József – Dr. Szelényi István – Dr. Sós András:

          A táplálkozás művészete (Medicina Könyvkiadó, 1970, p. 122.)

          Képgaléria Bicsérdyről

 

 

-Janetonic-

(2011-09-02)

 

 

 

 


kapcsolódó cikkek

BEJELENTKEZÉS

E-mail cím
Jelszó
  Emlékezz rám!
Házhozszállító éttermek:
© 2011 debreceniettermek.hu
Real Time Analytics