Az élet teljességéhez és szépségéhez – valljuk be – az étkezés nagyban hozzájárul. Egy jóleső lakoma keretében nemcsak a testet tápláljuk, de legalább akkora szerepet kap a szellem is. Ezt a kellemes elfoglaltságot a reneszánsz korban választékosan űzték. Az asztal mellett helyet kapott zene, eszmecsere, játék és szórakozás is, valamint hallal, vaddal, szárnyasokkal bőségesen megrakott tálak. A Honfoglaló Étteremben mindezeket átélhetik, kóstolót kaphatnak belőle.

A magyar gasztronómia felvirágzását Mátyás király nevével fémjelzett reneszánsz hozta meg. Az, hogy feleségül vette Aragóniai Beatrixot, konyhánk az olasz szakácsművészet kifinomult módszereivel gazdagodott. A hercegnő kíséretében számos olasz szakács és cukrász is Magyarországra érkezett változatos ínyencfogásokat meghonosítva országunkban. Debrecenben e kor gasztronómiájából a Honfoglaló Étterem ad ízelítőt.

Első fogásként forró marhaszegyet kóstolhat a betérő, melyhez saját receptúra alapján, régi kovászolt eljárással készült kenyeret és tormát szolgálnak fel. Amennyiben nem „leveses”, a zöldséges libatepertő, sajttal vegyítve is nagyszerű választás éhes gyomrának előkészítésére.

Az 1500-as években számos leírás található gyömölcsökről és felhasználási módjukról, fogyasztották főételnek, desszertnek és természetesen levesként is. A Honfoglaló Étteremben meggyre esett a választás, hagyományos módon, szegfűszegtől és egyéb ízesítőktől mentesen.

A kor frissensültjei között megtalálhatók a szárnyas, sertés, bárány valamint vad fogások is. A házi sajtkrémmel és füstölt pulykacombbal töltött csirkemellet egy tejszínes, vajas, zöldfűszeres mártás gazdagítja. Az akkoriban üstháton sült húsokat idézték meg az alföldi sertésnyak ételükkel, ami valójában hagymás velővel tálalt tarja, a lassú sütési eljárásnak köszönhetően rendkívül puha. A csombor a hús rugalmasságát, a szurokfű az ízvilágát, a tárkony pedig a mártás zamatát biztosítja a comb szeleteknek. A három fűszer csodálatosan egészíti ki egymást a bárányhús kedvelőinek örömére. A kondás módjára ma úgy ismert: saslik, rablóhús. Ha fittyet hány a fogyókúrára akkor minden bizonnyal értékelni fogja a mangalica szűz, szalonna, hagyma váltakozásával készült nyársat. Vadnyúlra esett a választása a séfnek az erdő állatai közül, melyet mustárral kent be, vadas ízvilággal toldott meg.

A reneszánsz kor nem mindennapi fogással ér véget, mandulás-gríz felfújtat szervíroznak az édes ízek kedvelőinek mézben sült gyümölcsökkel.

A három tenger mosta ország névvel illetett korszakból a bőségesen megpakolt tálak keltenek feltűnést. Van itt minden, mi szem szájnak ingere: szaftos csülök, színhús, egészséges hal, töltött mell és fej, panírozott finomság, valamint köretek. A tálakra változatosan összeválogatott húsfélékből nagyétkű és alakjára ügyelő vendég is kedvére válogathat, miután felhajtotta a „paplant”. A séf, ügyelve az ételek hosszantartó melegére tojásból lepénytakarót sütött.

Persze ekkoriban is előszeretettel ettek levest elődeink, étlapra a hortobágyi talajban ízesre nevelkedő szegfűgombából főzött kanalaznivaló került kevés füstöltszalonnával megspékelve, illetve Jókai Mór nagy kedvence, a bableves.

Agyagtálban készítik a magyar konyha jellegzetes ételét, a töltött káposztát. Eredete vitatható, de kóstolás után vitathatatlanul finom, különösen hagyományos módon. Persze kinek mi a hagyományos. A Honfoglalóban erőteljes fűszerezéssel, savanyúkáposztába töltik, és füstölt csülökkel kínálják, tejföllel locsolják. A bográcsban szervírozott ételek látványa gusztusos, hátmég ha meg is pirítják benne a falatokat.

A csülök szerelmeseinek – azt hiszen nem túlzás, ezt a szót használni – fenséges ízélményben lesz részük, ha megkósolják a főtt, majd pirosra sütött, fűszeres túróval, lilahagymával és tejföllel megrakott csülköt. Hasonlóan finom, átlagos rántott húsnak semmiképpen sem nevezhető bécsi szelet. Az inaktól mentes, vajban sült színhús borjúkaraj omlós, puha és szaftos.

Befejező fogásnak egy egykoron jól ismert és egy napjainkban közkedvelt desszertet álmodtak meg. Sajtos-tejszínes kukoricamálé gödrében gyömbéres almalekvárt, valamint egy osztrák finomságot, mely után mi, magyarok is sokszor megnyaljuk mind a tíz ujjunkat. Az erdei gyümölcsraguval tálalt császármorzsát a Honfoglaló Étteremben kétféle tésztából állítják össze, a megszokott tojás és liszt keverékéből és pirított búzadarából.

-eSBé-

Az a cikk legalább 2 éve nem frissült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.