Félbehajtott, snidlinges darált hússal töltött csinos tésztafalatok tejszínes mártásban, parmezán forgáccsal megszórva. Ilyen a Play Pub House-ban kóstolható ravioli. Az elkészítési folyamatot végigkövetve nem tűnik túl bonyolultnak, sokkal inkább időigényesnek, ezért mindenképpen jobban járnak, ha Nagy Csaba séfre bízzák a főzést, mert így nincs más dolguk, mint rendelni, és élvezni a selymes mártással tálalt laktatós tésztakülönlegességet.

Nem csak az olaszok szeretik a tésztás ételeket, a magyarok is szívesen fogyasztják, de leginkább azokat, amelyek rövid idő alatt elkészíthetőek. Lehetünk nagyon kreatívak a konyhában, de ha nincs idő az alkotására, megelégszünk azzal is, amit hipp-hopp dobunk össze. A ravioli nem ebbe a kategóriába tartozik, mert bár nagyon finom, de időigényessége miatt ritkán kerül a családi asztalra. Jól tudja ezt Nagy Csaba is, a Play Pub House fiatal, de igen tapasztalt séfje, aki Debrecenben egyedül vállalkozott arra, hogy étlapra tette az olasz tésztakülönlegességet, sőt, azt is megmutatta nekünk, miként kerül a gőzölgő fogás a vendég elé.

Hosszas előkészületek

Csütörtökön hideg volt, borult, az eső is esett. Mire vágyik ilyenkor az ember? Egy olyan ételre, ami meleg, ránézésre szemet gyönyörködtető, illatával beindítja a nyálelválasztást, és alig várjuk, hogy megízlelhessük. Nagy Csaba raviolija pontosan ilyen volt, és leginkább azért, mert ahogy ő is kihangsúlyozta, ez nem bolti tészta. Az étteremben frissen készítik, ettől olyan egyedi.

Megérkezésemkor már kikészítve vártak a hozzávalók. Tojás, liszt, só, valamint az olajon lepirított, vörös- és fokhagymával, sóval, borssal, snidlinggel megbolondított darált sertés hús. Először egy tálba kerültek a tojások, majd némi só hozzáadásával jött a liszt, a gyúrás, aminek végeredménye két cipócska lett a szakértő kezek által. Ezt követően Csaba nyújtófa segítségével két vékony lapot nyújtott, aztán nagyobbacska köröket szaggatott, melyekre darált húsos tölteléket halmozott. Ezután tojássárgájával megkente a körök egyik felét, ami most ragasztóként funkcionált, így a félbehajtott, kissé megnyomkodott tészták a tojásnak köszönhetően tökéletesen összeragadtak. Eddig tartott a pepecses rész, ami ez után következett, az már csak pár perces munka volt.

Rövid összeállítás

Csaba egy lábosba vizet tett forrni, miközben profi mozdulatokkal apróra vágta a vöröshagymát. Ezután vajat melegített egy teflonban, a forrásban lévő vízbe sót tett, majd rögtön utána a töltött tésztákat. A felmelegedett vajba dobta a felvágott hagymát, a sót, a tészták pedig ez idő alatt már a víz tetején úszkáltak, ezzel jelezvén azt, hogy készen állnak a kihalászásra. Csaba borsot szórt a vajas hagymára, beleöntötte a leszűrt raviolikat, rálocsolt picit a tészta főzőlevéből, felengedte tejszínnel, megszórta reszelt parmezánnal és meglocsolta száraz fehér borral. A rotyogó fogásra frissen vágott petrezselyemzöld került, majd kavarás után már landolt is az elegáns fehér tányéron. Tetejére kapott még egy kis parmezánt, illetve díszítésképpen bazsalikomot. Mikor elém rakta, még javában gőzölgött, hagymás-sajtos-tejszínes illata miatt ellenállhatatlan vágyat éreztem a kóstolására, de pontosan azt kaptam, amire számítottam: puha házi tésztát, pikáns húsos töltelékkel, meleg mártással. Ízletes és tartalmas fogás, csak ajánlani tudom a tésztás ételeket kedvelő vendégek számára.

(2013-09-14)

-Nitta-