Gyakran esznek Önök spárgát? Szinte biztos vagyok benne, hogy a válasz nemleges. Ráadásul a kérdés sem helyes igazán, inkább úgy kellene feltenni: gyakran eszik Ön spárgát májusban? Ugyanis ez az a hónap, amikor szezonja van a növénynek. Sajnos azonban jó esély van arra, hogy a második kérdésre is nemmel válaszol, ugyanis a magyarok körében nem túl népszerű ez az étek: az itthon termelt kiváló minőségű zöldség nagy része külföldre vándorol. Épp itt az ideje tehát, hogy egy kis hírverést csináljunk a spárga javára!

Az elnevezés a görög „asparagos” szóból ered, ami annyit tesz: fiatal hajtás. Európában a legtöbb nyelven ennek az elnevezésnek valamilyen változata szerepel. Eleinte gyógyhatása miatt hasznosították, majd később a rómaiak vezették be a konyhai alapanyagok közé.

Hazánkban már a 15. századtól ismert, de egészen a 20. századig csak a nemesek kiváltsága volt. Termelése odafigyelést igényel, betakarítása pedig igen fáradságos, különösen, ha fehér spárgáról van szó: a növények ugyanis a homokos talaj felszíne alatt találhatóak, ezért egyenként kell kiásni őket és ellenőrizni az érettség fokát. Ráadásul gyorsan kell dolgozni, mert a spárga is gyorsan érik, a túlérett termés pedig nehezen eladható. A zöld spárgával kicsit könnyebb a helyzet: ez a felszín felett növekszik, és csak arra kell ügyelni, hogy a feje ne nyíljon ki az érés során.

Zsenge tavaszi íze mellett nagyon egészséges is: többféle vitamin található benne (A, B1, B2, C, E), folsavban, kalciumban, káliumban gazdag, ráadásul a fogyókúrázók álma, mert koleszterint, cukrot, zsírt szinte egyáltalán nem tartalmaz. A népi gyógyászatban vízhajtóként és a vesekő ellenszereként ismert, ebből kifolyólag pedig a méregtelenítést is segíti.

Ha vásárolunk, minél zsengébb példányokat válasszunk, ezek a legízletesebbek. Mindig nézzük meg a növények szárát, ez a lehető legkevésbé legyen beszáradva, így győződhetünk meg arról, hogy valóban friss terméssel van dolgunk.

A spárga művészeket is megihletett már a történelem során: Édouoard Manet francia festő két képet is festett róla, Achille Campanile olasz író pedig könyvet írt „A spárga és a lélek halhatatlansága” címmel. Hogy mi köze a két dolognak egymáshoz? A kötet végére kiderül: Campanile azzal zárja írását, hogy a témát minden oldalról megvizsgálva nyugodtan kijelenthetjük: a spárgának semmi köze nincs a lélek halhatatlanságához…

Ha felkeltette érdeklődését a növény, de nem jár piacra, és esze ágában sincs a spárga tisztításával bíbelődni, akkor sem kell lemaradnia a zöldség friss tavaszi ízéről. A Belga Étterem két kiváló ételkölteményt kínál spárga körítéssel, és bizonyára senki nem fog csalódni a szakértő kezek által elkészített fogásokban.

Aki pedig a kóstolás után kedvet kapott, az siessen a piacra – ha májusban lemarad, egész évre lemarad!

(2012-05-04)

(janetonic)