Vérforraló latin pezsgés magyar boldogsággal fűszerezve
Hetek óta adok tippeket arra vonatkozóan, milyen ételeket rendeljenek egy étteremben, ha pár felesleges kilótól kívánnak megszabadulni. Ebben a cikkben is erre vállalkozok, de most nem az ételek szempontjából ajánlom a Hotel Óbester **** John Bull Pubját. Tény, hogy az étlapon itt is szerepelnek olyan fogások, melyek elfogyasztásával elkerülhető a súlygyarapodás, de most egy olyan mozgásra szeretném felhívni a figyelmüket, amivel könnyedén és boldogan lehet fogyni, ráadásul garantált a több literes vízfogyasztás, ami elengedhetetlenül fontos a kilók elleni küzdelem során.
Nem emlékszek arra, mikor láttam utoljára egy helyen ennyi jókedvű, egymást szerető és életvidám embert. Pedig nem utaztam el, a lábamat sem tettem ki nemhogy az országból, még Debrecenből sem. A Hotel Óbesterbe **** tettem látogatást, ahol a Salsa Ritmo tánciskola gyakorló estjére kaptam meghívást. Nem tagadom, a hatás óriási volt és a buli végén már irigykedve néztem a táncosok bátorságát azért, mert volt merszük belevágni az ismeretlenbe és átadni magukat ennek a rendkívüli érzésnek.
Ritmus és tánc pikáns ötvözete
A mexikói konyhával kapcsolatos írásainkban többször esett már szó a salsáról, de mindig az ételek fontos kiegészítőjeként. Most viszont egy életérzés kapcsán került a középpontba, mert ez az a stílus, melybe a modern észak amerikai, a spanyol, a portugál, továbbá az afrikai zenei hagyományok összes ritmikai és melodikus elemét kovászként gyúrták egybe. Korábban csak a muzsikálási módokat jelölték e szóval, mikor a zenészek rendkívül változatosan, valamint színesen ízesítették a latin ütemes alapú dalokat. Amit ma táncolunk, azt Kubában vagy Miamiban "casino"-nak hívják, de az egész világon inkább salsa-ként ismerik. Szószerinti fordításban „szószt” jelent, mely fűszerek keverékének asszociációjaként a különböző ritmusok, táncok (son, cha-cha, descarga, guaracha, rumba, mambo) egyvelegére utal.
„Hihetetlenül sok boldogsághormont termel, szinte kicserélődtem”
Kíváncsian vártam ezt az estét, mintha előre éreztem volna, hogy különleges lesz. Úton a helyszín felé a buszon zötyögve eszembe jutott, hogy végzős gimnazista diákként beiratkoztam egy társastánc tanfolyamra. Az emlékek (na és persze a tánclépések is) idővel halványodtak, de arra tisztán emlékszek, hogy szorgosan gyakoroltunk és nagyon odafigyeltünk a helyes testtartásra. A helyszínre érve Sárközi Zsanett, a Hotel Óbester **** mosolygós Marketing Igazgatója fogad és mutatja az utat. A lépcsőn lefelé haladva egy barna faajtóhoz érünk, amin keresztül jutunk be a Lovagterembe. Csupa boltívekből álló terem ez, elegáns kialakítással, díszkővel szépítve, sötétbarna fa székekkel és asztalokkal - pontosan úgy, mint a középkort felelevenítő filmekben -, középen üres, táncolásra kitűnően alkalmas térrel. Megérkezésemkor már szállingóznak a résztvevők. Zsanettel - aki bachatat táncol - leülünk egy asztalhoz és kihasználjuk az alkalmat egy kis beszélgetésre, mert tudjuk, hogy amint beindul a zene, erre már kevésbé lesz lehetőségünk.
„Csütörtökönként van salsa gyakorló 18 és 22 óra között, amit a Salsa Ritmo tánciskola szervez, és mindenféle tánciskolákból érkeznek érdeklődők. Ez lett a legnépszerűbb salsa est Debrecenben. Ezt onnan tudjuk, hogy összehasonlították a létszámokat. A gyakorló azt jelenti, hogy nem tanfolyami keretek között oktatnak, hanem inkább a szórakozás kedvéért, illetve a fejlődésért jönnek ide táncolni” – foglalta össze a Marketing Igazgató.
Arra a kérdésre, hogy mi motiválta őt a kipróbálásra, így válaszol: „Két hete lejöttem a terembe, és Magyar László, a tánciskola tulajdonosa megfogott, elkapott, három számot letáncoltunk, és úgy mentem fel az irodába, mint akit elvarázsoltak. Hihetetlenül sok boldogsághormont termel, szinte kicserélődtem. Az emberek monoton ülő munkát végeznek, egész nap be vannak zárva egy irodába, és észre sem veszik, hogy milyen szép és jó dolgok vannak körülöttük.”
Azonnal felvetődik bennem, hogy nem érezte magát kellemetlenül, amikor kezdőként egy profi táncba vitte? "Amikor Budapesten dolgoztam beiratkoztam egy salsa tanfolyamra, de csak 3 óráig jutottam, viszont ennek a táncnak nagy előnye, hogy nem bonyolult, vagyis ha pár lépést már megtanultunk, abból lehet építkezni" – mondta ezt egyértelmű célzással arra, hogy mindenképpen ki kell próbálnom.
Befelé, kifelé, bal elől, jobb hátul
Egyre többen érkeznek, a gyengébbik nem táskáiból előkerülnek a magassarkú cipők, és kellemes félhomály mellett megkezdődik a ritmusos bemelegítés alaplépésekkel, egyelőre még zene nélkül. A résztvevők körbe állnak, miközben Judit (a tánctanár) mondja, mutatja a mozdulatokat. Vékony, szőkésbarna, hullámos hajú fiatal és energikus nő, aki egyfolytában spanyol szavakat használ – láthatóan csak egyedül én nem értem, mindenki más igen. Nagyon figyelek, próbálom kitalálni, hogy a sok kicsi lépésből, miként fog összeállni egy egész lépéssor. A következő pillanatban már párokat alkotnak, jön az egy, két, há, befelé, kifelé, bal elől, jobb hátul vezényszavak, a cipők egyszerre kopognak, jó kedv és kacagás hallatszik. Ez idő alatt egy fiatalember az erősítőt szereli össze; helyükre kerülnek a piros vezetékek. Judit a kör közepére áll egy hölggyel, mutatja a lépéskombinációkat, aztán egyszer csak megszólal a várva várt ütemes és ritmusos salsa zene, melyre ujjongás a reakció. Judit kap egy fejre tehető vezeték nélküli mikrofont, és már hallatszik az „alaplépéssel kezdünk" mondat.
A velem szemben ülő Zsanettet egy úr „elrabolja” táncolni, őt pedig Bakos Péter, a Salsa Ritmo tánciskola debreceni kapcsolattartója váltja, aki maga is salsázik, és arra kérem, hogy mutassa be a tánciskolát. „Nyíregyházán kezdtük meg a működésünket. Először csak társastáncra koncentrált Magyar László, a tulajdonos, és tízen pár évvel ezelőtt kapott felkérést arra, hogy ott kezdjen el kubai salsát is tanítani. Néhány évvel ezután Debrecenben is elindult egy tanfolyam. Ez volt az első kubai tánciskola a városban. Mivel a tulajdonos nyíregyházi, segítek helyszíneket találni, fellépéseket szervezni, részt veszek a kezdő tanfolyamok kampányaiban, szórólapgyártásban, PR cikkek írásában.
Mivel több helyen lehet salsát tanulni, érdekel, hogy mitől jobb ez az iskola, mint a többi. „A közösségszervezés miatt. Megünnepeljük a jeles napokat (nőnap, húsvét, szilveszter), nyáron főzéseket tartunk, tánctáborokat szervezünk..”
Közben Péter jelzi, hogy váltottak, most bachatát láthatok. Ez egy karib eredetű tánc, figurálisan egyszerűbb, mint a salsa, könnyebben felvehető az ütem. Rendkívül érzéki hatást kelt, így rajta keresztül elsősorban a másik nem iránt érzett erotikus vonzalmunk fejeződik ki.
Kubai a táncparketten
Érkezik egy fiatalember, Pétertől megtudom, hogy ő Rafi (mindenki így hívja), aki szintén oktatóként dolgozik a tánciskolában. A farmerben és rózsaszín pólóban igen feltűnő huszonéves fiatalemberre azonnal lecsapok és kérem, hogy meséljen magáról. „Kubából jöttem. Májusban lesz 4 éve, hogy itt vagyok Debrecenben. Nagynénim és unokatestvérem van itt. Ők ajánlották, hogy Magyarország szép és én kíváncsi voltam. Szeretem. Az emberek nagyon barátságosak, kedvesek. Családom Havannában van. Salsát, bachatát, merenguét, zumbát tanítok. Kiskoromban tanultam meg táncolni.” Kíváncsi vagyok arra, hogy milyen a magyarok tánctudása? Állítólag gyorsan tanulunk, és ami érdekes, hogy az idősebbek sokszor gyorsabban, mint a fiatalok.
A zene hangosabb lett, a fény kevesebb, és a kezdők után most a haladók mutatják meg tudásukat. Rafi beáll táncolni, én pedig csodálkozva nézem a profi csípőmozdulatait. Nincs mit hozzáfűzni: a vérében van.
"Rafi (mindenki így hívja), aki szintén oktatóként dolgozik a tánciskolában." |
Itt mindenki az lehet, aminek amúgy is lennie kell: nő és férfi
A tánctér tele van vidám emberekkel, akik átadják magukat a tánc örömének. Szinte szájtátva nézem őket és arra gondolok, hogy szívesen gyűjtenék tőlük értékes információkat, mert ki más tudná megfogalmazni a salsa szépségét, mint az, aki rendszeres látogatója az óráknak és a gyakorlóknak. Mivel nem ismerem őket, megkérem Pétert, segítsen nekem és mutasson be olyanoknak, akikről úgy gondolja, hogy szívesen osztanák meg velem ittlétük okát. Pár perc elteltével már a bemutatkozáson is túl vagyunk, majd elvonulunk egy kicsit csendesebb helyre, mert bár a zene kiváló, de szeretnék velük nyugodtabb körülmények között beszélgetni. Először két fiatal hölgy, majd egy páros mesél az élményeiről.
„Szeretem a táncot, a társaságot, a zenét, a mozgást, hogy ki tudok kapcsolni a hétköznapokból. Szellemi munkát végzek, utána jólesik mozogni. Elfáradok, de jóleső fáradtságot érzek. Jó a közösség. Most is pogácsát hozott valaki. A korosztályt tekintve 30-tól felfelé vannak a táncosok. Én csak szeptember óta táncolok, sokan már évek óta. Vannak, akik itt ismerkednek meg és azóta alkotnak egy párt vagy eleve párban jönnek. Ez egy könnyen elsajátítható tánc, ha akarja és gyakorolja az ember. Az órákon is sokat lehet tanulni, de a gyakorló órákon még többet, mert a haladós fiúk nagyon segítőkészek.”
Londonban találkoztam a salsával. Ismerőseim elvittek egy salsa klubba, és utána gyakorlatilag minden hétvégét ott töltöttem. Mindig is tetszettek a latin zenék, irigykedve néztem a táncosokat a versenyeken, és amikor hazajöttem elhatároztam, hogy ezt meg akarom tanulni. Mindez 6 évvel ezelőtt volt, akkor még nagyon gyerekcipőben járt ez itthon, és a Salsa Ritmo volt az első tánciskola Debrecenben. Az elején elég nehéz volt, hogy hagyjam magamat vezetni. Ezt szokni kell, de ezért nagyon jó a salsa és a társas táncok, mert a szerepek tisztázódnak: én vagyok a nő, te a férfi. A férfiaknak meg kell tanulni jól vezetni, a nőknek pedig hagyni magukat vezetni. A hagyományos női-férfi szerep a táncnál érvényre jut. Valószínűleg azért szeretik sokan, mert itt azok lehetnek, amiknek amúgy is lenniük kellene. Rábízhatom magamat a férfira, akár úgy is, hogy becsukom a szememet. Oktató nem szeretnék lenni, mert nem tudom magamat elképzelni a fiú lépések tanításában, márpedig egy tánctanárnak tudnia kell a lány és a fiú lépéseket egyaránt. Hobbiként, kikapcsolódásként tekintek a táncra, viszont ha elkezdeném tanítani, munka és feladat lenne. Így viszont nincs kötöttség. Eljárok az órákra, tanulok, jól érzem magam. Ha van olyan fiú, akin látom, hogy egy-két tanácsot szívesen fogad, akkor segítek. Mindenkinek azt javaslom, hogy jöjjön, mert ezeket a zenéket egyszer kell meghallgatni, a táncot kipróbálni és szenvedéllyé tud válni. Ha már két hétig nem táncolok, hiányzik.
Szeptember-októberben kezdtünk el táncolni. Járunk órákra és a gyakorlóra is. Pár hónap alatt elég jó szinten vagyunk. Ebben az iskolákban jók az oktatók – tudom meg a páros kommunikatív női tagjától.
Nekem egy ismerősöm ajánlotta, ő járt ide korábban – mondja a férfi. Én meg csak táncolni akartam – teszi hozzá a másik. Amikor elkezdtem, eljöttem egy gyakorlóra és azt éreztem, hogy én biztos, nem fogok tudni így táncolni. De már mennek a lépések. Persze az elején még kicsit nehéz volt, de itt senkit nem bántottak, ha gyengébb volt – emlékezik vissza a lány.
Nekem ez sport is. Azokat a sportokat kedvelem, amik az agyamat is megmozgatják, és ez olyan, mert meg kell tanulni, gyakorolni kell – jegyzi meg a szoftverfejlesztőként dolgozó fiatalember.
Az elején furcsa a gyakorlás alatti párcsere, természetes, hogy idegenkedsz, de aztán kinyílsz. Azóta közvetlenebb vagyok. Érzékelni lehet a másik izzadtságát is, de ezt nem veszed észre. Készítettünk egy videót és mutogatjuk a facebookon, hogy látod, ott táncolunk. Ezzel lehet büszkélkedni - meséli a hölgy.
A beszélgetések után visszamegyünk a Lovagterembe. Rafi egy lánnyal, Judit Péterrel táncol, és csupa csillogó szemű, gondtalan párokat látok, akikről már az izzadtság is folyik, de ez mit sem zavarja őket az örömben. Ezért is ajánlom a fogyni vágyóknak ezt a fajta mozgást, mert nem egy konditeremben emelgetik unalmasan a súlyokat, hanem szórakozva, szinte észrevétlenül válhatnak meg a felesleges plusz kilóktól. Lassan elkezdem összepakolni a jegyzeteimet, felveszem a kabátomat, elköszönök és haza indulok. Lakásomba érve még mindig a fülemben cseng a ritmikus salsa zene, és miközben teszek-veszek otthon, folyamatosan azon tűnődök, hogy az ember valóban társas lény, szükségünk van barátokra, társaságra, és ez egy olyan közösség, ahol mindezt megkapjuk, ráadásul még salsázni is megtanulunk.
(2013-03-12)
-Nitta-
kapcsolódó cikkek
- Paleósok és a koktélok
- Mire iszunk március 17-én a Pálmában?
- Boldog Nőnapot!
- Helló Február!
- Itt a nagy falatozások időszaka – kóstoljon a Régi Vigadóban
- A múlt és a jelen találkozása a Malom Étterem és Hotelben
- Debreceni Szilveszter 2014
- Napjaink ételei a Honfoglaló Étteremben
- Újborköszöntők és libavacsorák - Márton napi lakomák
- Mindenki annyit vesz magának, amennyit akar – svédasztal a Gardában