Augusztus 20-a Alkotmányunk és Szent István király ünnepe, és mint az Alkotmány ünnepe az új kenyér megünneplésének is alkalma. 

Fehér, rozs, fokhagymás, burgonyás - ez mind mind egy kenyérváltozat, de vajon akkor is kitalálták volna ha azt mondom paprikás, káposztás, narancsos rozsos? 2010-ben az egy főre eső fogyasztás kenyérből 50 kilogramm volt, ez több mint 10 dekagramm naponta! Talán ez is indokolta a különböző kenyérvariációk megalkotását. De az „ízektől” elvonatkoztatva, abban sokan egyetértenek, hogy az igazi kenyér lukacsos, ruganyos, illatos és még napokkal a sütés után is friss.

A kenyér, a kenyérgabonafélék, illetve a kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. A falusi lakosság és a városi családok egy része a 20. századig maga készítette. A házikenyér századunk közepe óta a parasztságnál is folyamatosan visszaszorult. Magyarországon, a 19-20. században, a házikenyér nyersanyagában és készítésmódjában sokféle változat fordult elő. Általában búzalisztből készítették a kenyeret, de rozslisztből és a kettő keverékéből is, valamint kukoricából is sütöttek.

A kenyérrel kapcsolatosan különböző mágikus eljárások és hiedelmek élnek. A kenyér alapvető táplálék volt, mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, áldozati étel. Az országszerte általános pénteki kenyérsütési tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Tilalmas volt még a kedd is, valamint az év jeles napjai közül elsősorban Luca napja és Borbála napja. A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérő cselekmény is. Pl. dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, kemencébe vetés után a sütőasszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborították stb., hogy magasra nőjön a kenyér. Továbbá kovászolás, dagasztás, bevetés előtt és után keresztet vetnek kés élével, sütőlapáttal stb. a tésztára, a kemence szájára. Az egyik vagy mindegyik kenyérbe ujjal lyukat nyomtak. Az így megjelölt kenyeret általában utolsónak hagyták, és a hit szerint ez használható volt tűzvész elhárítására is. A kenyér becsben tartása, tisztelete még a 20. században is elevenen élt. Isten áldása néven emlegették, nem volt szabad rálépni, eldobni, ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni. A kenyér megszegését és fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak is részben a tiszteletet tükrözik. Megszegés előtt a kenyér aljára keresztet kell rajzolni, a megkezdett karéjt végig kell enni.

Kenyér mellé:

Első hazai hazai és cseh sörök fesztiválja Békás tó, Nagyerdei Park 2012.08.20. 8.00-24.00 h Eredeti cseh sörházi elő zene, Svejk látogatása, Szabadtéri mozizás – válogatás Jirij Menzel filmjeiből, Becherovka kóstoló és koktél bár, Cseh sörgyárak sörkostolóval egybekötött bemutatkozása, Kemencében sült ételek.

Kattintson ide további információkért!