Körte történet

Őszi gyümölcsre vágyva a minap a Garda Étterem étlapján megakadt a szemem az egyik desszerten: karamellás, tejszínes  körtetorta kávéöntettel. Mivel a karamellát, tejszínt, kávét és körtét egyaránt szeretem, bizakodva rendeltem meg magamnak ezt a kis kényeztetést, és nem csalódtam: az édesség kiválóan helyre tette az aznapi, kissé robotolós napomat. Az ilyen napokhoz egyébként is különösen jó választás egy vacsora a Gardában: meghitt, otthonos légkörével könnyen feledteti a rossz dolgokat, a vacsora végén pedig megkönnyebbülten és vidámabban távozhatunk az asztaltól.

 

A desszertről eszembe jutott gyerekkorom egyik legkedvesebb gyümölcse, a nagyszüleim kertjében termett, apró szemű, rózsaszín (!) húsú körte. Nem emlékszem már, hogy az íze volt-e nagyon különleges, vagy csak a színe miatt szerettem annyira – azóta is keresem a piacokon, itt-ott-amott, de sajnos még nem találkoztam vele. Helyette viszont számtalan más szépséges, illatos fajta sorakozik a standokon, ami nem csoda, hiszen mintegy 5000 fajtája ismert ma ennek a gyümölcsnek. Igaz, ezek közül nagyjából 25 fajta az, amit nagyobb mennyiségben termesztenek a világ különböző pontjain, és összesen kb. 10 fajtával találkozhatunk a piacokon is.

 

Érdemes megkóstolni a Garda

többi desszertjétt is! Az

"Equadori csokicsoda narancsvelővel"

különösen finom...

 

A Közép-Ázsiából és Perzsiából származó gyümölcsöt már Homérosz is az istenek ajándékaként említi, a rómaiak feljegyzései szerint pedig mintegy 40 fajta létezett akkoriban. Igaz, ekkor még csak főzve vagy párolva fogyasztották, úgy tartották ugyanis, hogy nyersen nem ehető. A magyar körtetermesztésről a középkorból maradtak ránk feljegyzések. Nem csak a kertben termelték a gyümölcsöt, hanem az erdőben gyűjtötték a vadkörtét, azaz a vackort is.

 

 

Lajos Fülöp és a „körteség”

 

 

Lajos Fülöp volt Franciaország utolsó királya, igaz, nem feltétlenül a legnépszerűbb is egyben. 1832-ben Párizsban megjelent egy értekezés „A körte fiziológiája” címmel. Persze nem ám a körtéről szólt, az első ránézésre ártalmatlannak tűnő írás valójában ironikus kritikája volt a sajtószabadságot korlátozni igyekvő királynak. Az értekezés igen hamar népszerűvé vált, különösen a hozzá készült karikatúra miatt, amelyen Charles Philippon

karikaturista négy lépésben ábrázolja a király fejének átalakulását körtévé…

 

 

És hogy miért pont körte? Nem csak azért, mert Lajos Fülöpnek valóban a körtéhez hasonló formájú feje volt, hanem mert a francia nyelvben a „poire”, azaz körte szó nem csak a gyümölcsöt jelenti, hanem „együgyű, ostoba” értelemben is használatos…

 

(Forrás)

 

 

A rózsafélék családjába tartozó körtefa több gondozást igényel, mint az almafa. Valószínűleg ez indokolja azt is, hogy az almához képest jóval kevésbé népszerű hazánkban: míg almából évente fejenként 25 kg-ot fogyasztunk átlagosan, addig körtéből csak 6 kg a fejadag. Pedig az almánál jóval kevésbé savas, édes és lédús gyümölcsnek számos pozitív élettani és egészségügyi hatása van. Ráadásul télen is számíthatunk rá: igen jól tárolható, leginkább azért, mert utóérő, azaz leszedése után is tovább puhul és ízesedik, ezért gyakran még kissé zöld állapotban szedik le. Ha gyorsítani szeretnénk ezt a folyamatot, akkor tegyük a gyümölcsöt szobahőmérsékleten papírzacskóba egy alma társaságában. A teljesen érett körtének szára a legkisebb érintésre is elmozdul. Aki a legtökéletesebb utóérlelést szeretné elérni, annak fontos tudni, hogy erre a legalkalmasabb a 2 °C körüli hőmérséklet, és a 80-90% körüli páratartalom.

 

 

Bár szimbolikus jelentések terén is elmarad az almától (hiszen Éva nem körtét, hanem almát szedett a Tudás Fájáról…), azért a körtének is van néhány jelentése: a legtöbb nép hagyományában – formája miatt – a nőre és a női alakra utal. A keresztény kultúrkörben hófehér virágaival Szűz Máriát jelképezi, Kínában viszont a körtefa a szomorúság és az elválás jelképe.

 

 

A piszén pisze kölyökmackó

 

Ha körtéről van szó, akkor már vadkörtéről is. És ha vadkörtéről, akkor Vackorról. Ebben az esetben pedig már nem is gyümölcsről beszélünk, hanem a magyar gyermekirodalom egyik legbájosabb alakjáról, aki évtizedek óta elkíséri óvodából iskolába a gyerekeket. Kormos István könyve, a „Mese Vackorról, a pisze kölyökmackóról” 1956-ban jelent meg először. A rímekbe szedett történetet 1961-ben követte „Vackor világot lát” című kötet. A könyvek lapjain Reich Károly keltette életre a piszén pisze kölyökmackót. A figura népszerűségét az is bizonyítja, hogy számos óvodát és gyermekekkel kapcsolatos intézményt neveztek el róla. Vackor még a Magyar Posta számára is díjat nyert: a gyermekkönyvek témájában meghirdetett EUROPA versenyre tervezett bélyeg megkapta a legszebbnek járó elismerést. És hogy miért is ezt a nevet kapta Vackor? Erre ő maga válaszol: „Én a legjobban a világon, túl minden méznyalintáson, a jó vadkörtét kívánom, vadkörtét – illetve vackort; vackort adjatok nekem!”

 

 

Bármilyen jelentéssel is ruházzuk fel, mindenképpen érdemes a kosarunkba tenni vásárláskor: egyaránt jól „teljesít” majd az uzsonnás dobozban, és a vasárnapi desszert alapanyagaként is!

 

- janetonic -

(2011.09.13)

 

 

További desszertek a Garda Pizzéria és Étterem étlapjáról:  
Meggyes-gesztenyés  palacsinta, puncsmártással 690.-
Körte dióbundában sütve, vörösboros áfonyamártással     690.-
Csoki fondue friss gyümölcsökkel ostyákkal     690.-
Császármorzsa almával, barackízzel, porcukorral  690.-

 

 

 


kapcsolódó cikkek

hozzászólások:

 

anya - 2011-09-16 21:49:34

Zsófikám! Nagyon tetszik, amit írtál a körtéről.

BEJELENTKEZÉS

E-mail cím
Jelszó
  Emlékezz rám!
Házhozszállító éttermek:
© 2011 debreceniettermek.hu
Real Time Analytics