Őszi gyümölcsre vágyva a minap a Garda Étterem étlapján megakadt a szemem az egyik desszerten: karamellás, tejszínes  körtetorta kávéöntettel. Mivel a karamellát, tejszínt, kávét és körtét egyaránt szeretem, bizakodva rendeltem meg magamnak ezt a kis kényeztetést, és nem csalódtam: az édesség kiválóan helyre tette az aznapi, kissé robotolós napomat. Az ilyen napokhoz egyébként is különösen jó választás egy vacsora a Gardában: meghitt, otthonos légkörével könnyen feledteti a rossz dolgokat, a vacsora végén pedig megkönnyebbülten és vidámabban távozhatunk az asztaltól.

A desszertről eszembe jutott gyerekkorom egyik legkedvesebb gyümölcse, a nagyszüleim kertjében termett, apró szemű, rózsaszín (!) húsú körte. Nem emlékszem már, hogy az íze volt-e nagyon különleges, vagy csak a színe miatt szerettem annyira – azóta is keresem a piacokon, itt-ott-amott, de sajnos még nem találkoztam vele. Helyette viszont számtalan más szépséges, illatos fajta sorakozik a standokon, ami nem csoda, hiszen mintegy 5000 fajtája ismert ma ennek a gyümölcsnek. Igaz, ezek közül nagyjából 25 fajta az, amit nagyobb mennyiségben termesztenek a világ különböző pontjain, és összesen kb. 10 fajtával találkozhatunk a piacokon is.

Érdemes megkóstolni a Garda többi desszertjétt is! Az "Equadori csokicsoda narancsvelővel" különösen finom...

A Közép-Ázsiából és Perzsiából származó gyümölcsöt már Homérosz is az istenek ajándékaként említi, a rómaiak feljegyzései szerint pedig mintegy 40 fajta létezett akkoriban. Igaz, ekkor még csak főzve vagy párolva fogyasztották, úgy tartották ugyanis, hogy nyersen nem ehető. A magyar körtetermesztésről a középkorból maradtak ránk feljegyzések. Nem csak a kertben termelték a gyümölcsöt, hanem az erdőben gyűjtötték a vadkörtét, azaz a vackort is.

A rózsafélék családjába tartozó körtefa több gondozást igényel, mint az almafa. Valószínűleg ez indokolja azt is, hogy az almához képest jóval kevésbé népszerű hazánkban: míg almából évente fejenként 25 kg-ot fogyasztunk átlagosan, addig körtéből csak 6 kg a fejadag. Pedig az almánál jóval kevésbé savas, édes és lédús gyümölcsnek számos pozitív élettani és egészségügyi hatása van. Ráadásul télen is számíthatunk rá: igen jól tárolható, leginkább azért, mert utóérő, azaz leszedése után is tovább puhul és ízesedik, ezért gyakran még kissé zöld állapotban szedik le. Ha gyorsítani szeretnénk ezt a folyamatot, akkor tegyük a gyümölcsöt szobahőmérsékleten papírzacskóba egy alma társaságában. A teljesen érett körtének szára a legkisebb érintésre is elmozdul. Aki a legtökéletesebb utóérlelést szeretné elérni, annak fontos tudni, hogy erre a legalkalmasabb a 2 °C körüli hőmérséklet, és a 80-90% körüli páratartalom.

Bár szimbolikus jelentések terén is elmarad az almától (hiszen Éva nem körtét, hanem almát szedett a Tudás Fájáról…), azért a körtének is van néhány jelentése: a legtöbb nép hagyományában – formája miatt – a nőre és a női alakra utal. A keresztény kultúrkörben hófehér virágaival Szűz Máriát jelképezi, Kínában viszont a körtefa a szomorúság és az elválás jelképe.

Bármilyen jelentéssel is ruházzuk fel, mindenképpen érdemes a kosarunkba tenni vásárláskor: egyaránt jól „teljesít” majd az uzsonnás dobozban, és a vasárnapi desszert alapanyagaként is!

- janetonic -

(2011.09.13)