Az ivás nem egyenlő a borkóstolással. Ahhoz, hogy megtapasztaljuk a bor valódi ízét, egy kicsit meg kell nyugodnunk és figyelmünket érzékeinkre kell irányítani: látásunkra, szaglásunkra, tapintásunkra valamint ízlelésünkre. Nem létezik jó vagy rossz megítélés, ha egy bor ízéről, illatáról van szó. Mindenkinek egyedi és másoktól különböző ízlése van. Ne siettessük az ízlelési élményt, töltsünk elég időt a borral. A Régi Posta Étterem és Fogadó gazdag borkínálata kiváló "terep" a tanulásra, bátran rendeljük az ország legjobb pincészeteinek boraiból, és a cikkben szerzett információkkal felvértezve teszteljük illatukat, színüket és ízüket. Jó kortyolgatást...

Az alapok:

Indítsunk egy tiszta boros pohárral. A pohár szája lehetőleg befelé tartson, hogy segítse az aromákat odavezetni az orrunkhoz, illetve, hogy anélkül tudjuk megforgatni a bort a pohár oldalán, hogy az kilöttyenne.

A boros pohár helyes tartása:

Van jó és rossz módszer is a borospohár kézben tartására, ami komoly különbségeket eredményezhet az ital megítélése során. A poharat kizárólag a száránál fogjuk meg, különben testhőnk hamar felmelegíti a bort.

A helyes tartás után tölthetünk egy kevéske bort a poharunkba – 2,5 centinyi, vagy annál kevesebb legyen benne. Ha többféle bort is kóstolunk, kezdjük a leggyengébb fehér borokkal, majd fokozatosan haladjunk az erősebb vörösborok felé. Ez segít ízlelőbimbóink érzékenységének fenntartásában, így minden egyes bort a lehető legteljesebben kiélvezhetünk. Egy-egy korty víz a borok között szintén segíthet, hogy ízlelőbimbóink bírják a strapát.

A Régi Posta Étterem borai:

A pohár helyes megdöntése:    

Ha módunk van rá, napfénynél kóstoljunk borokat. Hogy jól szemügyre vehessük a bort, döntsük meg kissé a poharat, s hogy jobban lássuk, tartsuk világos vagy fehér háttér elé.

Nos, mit látunk? A bor tiszta vagy zavaros? A szín a bor fajtájától függően változik.

Vörös borok:

A vörös színek számos árnyalattal büszkélkedhetnek. Egy fiatal vörös bor általában világos málna színű, de észrevehetünk vöröses részeket a széleinél. Egy idősebb vörösbor mahagóni, vagy téglavörös. Ahogy korosodik a vörös bor, úgy lesz egyre téglavörösebb. 

Fehér borok:

A fehérborok színárnyalatai egészen a halványzöldtől a sárgán át a mély arany barnáig változhatnak, minél korosabbak, annál aranyosabb színűek.

Keverés:

Ha erősen megfogtuk a pohár szárát, óvatosan kevergessük a bort 10-20 másodpercen keresztül, hogy elég oxigén kerülhessen bele.

A pohárban való kevergetés célja, hogy megszellőztessük a bort és, hogy elpárologtassuk a pohár oldaláról, így könnyebben érezhetjük az illatát. Ahogy a bor beborítja a pohár oldalát, úgy engedi el az illatát.

Figyeljük meg a borréteget, hogyan kúszik vissza a pohár aljára. Ez a réteg segít meghatározni a bor testességét.

Szaglás és szippantás:

Emeljük fel a poharat, dugjuk bele az orrunkat és szippantsunk bele. Egyes kóstolók szerint akkor érezhetjük legjobban a bor aromáját, ha orrunkat kissé (2-3 centiméterre) elemeljük a pohártól, miután beleszagoltunk. Meg kell figyelnünk, milyen illatot érzünk. Nem létezik helyes szaglótechnika. Néhány szakmabeli szerint gyorsan egymás után, kétszer-háromszor is szagoljunk bele, míg mások egy mély szippantásra esküsznek.

A pohár felső részén az illat sokkal virágosabb és gyümölcsösebb, míg a pohár alsó részén gazdagabb. Próbáljuk meg feltérképezni az illatok teljes sorát, a gyümölcsösöktől, a virágosokon és fűszereseken át a fás aromákig. Vegyük figyelembe az illatok intenzitását is.

Kortyolás és ízlelés

Ez az utolsó lépés, s csak azután következhet, hogy minden más érzékünket bevetettük. Kortyoljunk tehát a borba és hagyjuk, hogy végigfolyjon a nyelvünkön elölről hátra és jobbról balra, még mielőtt lenyelnénk.

Ha nem okoz kényelmetlenséget, a korty borral a szánkban óvatosan vegyünk egy kis levegőt apró résnyire nyitott ajkaink között. Ez a levegőztetés segít további aromákat és ízeket érezni. A bor ízlelés utáni jellemzése megerősíthet bennünket azokban a jellemzőkben, melyeket korábban látvány és szaglás útján állapítottunk meg.

Ezután kiköphetjük a bort (különösen, ha többfélét is kóstoltunk egymást követően) vagy egyszerűen megihatjuk, de bizonyosodjunk meg róla, hogy éreztük az utóízt. A profi borkóstolók nem nyelik le a bort, hanem hirtelen kiköpik (erre a célra külön vödröket tartanak).

(2011-11-29)