.

A Paripa Csárda Debrecen természetvédelmi övezetében, ózondús levegőjű fenyőerdő közepén található.

Konyhája a hagyományos magyar ízekre épül, kemencében főtt, sült ételekkel, házi kenyérrel, hal, valamint vad ínyencségekkel várják vendégeiket.

Cikkünkben az utóbbit szeretnénk figyelmükbe ajánlani, mert őz, szarvas és vaddisznó húsos fogások szép számmal találhatóak az étlapon, ráadásul mindezek olyan egyedi módon elkészítve, ahogy odahaza nem túl gyakran főzi meg még egy született feleség sem.

A kezdetektől napjainkig

Csárda szavunkra 1755-től van adat, mely szerint a jelentősebb vásáros helyekre vezető utak mentén egynapi, félnapi járásra, illetve olyan helyeken álltak, ahol a közigazgatás nehezen ellenőrizhette ezeket. Közülük nevezetesek voltak azok, amelyek két megye határára épültek és így lehetőséget biztosítottak a betyároknak elmenekülni a megyei pandúrok, rendőrök stb. elől. Elnevezéseik származhattak attól a helytől, ahol álltak (pl. Hortobágyi csárda a Hortobágyon; Kadarcs csárda a Kadarcs folyó mellett stb.), a cégérüktől (pl. Pintes csárda, Hordócska csárda stb.) vagy éppen a tulajdonos nevétől (pl. Császár csárda, Kétszerkovács csárda, Kelemen csárda stb.).

A csárdák a 19. század jellegzetes létesítményei voltak. Világukat gyakran örökítették meg a hazánkban átutazó külföldiek útleírásai. A csárdabeli időzés alkalmat szolgáltatott a parasztság számára a napi hírekben való tájékozódásra, értesülésszerzésre, valamint a távolabbi vidékek népével való érintkezésre.

Ilyesfajta fogadók manapság is vannak, de már nem itt bújnak el azok, akik rossz fát tettek a tűzre. A Paripa Csárdába leginkább jókat enni járunk, azt a bizonyos fát pedig inkább rakják a kemence alá, amiben fejedelmi ételeket készítenek a vendégek számára.

Keveset fogyasztjuk, pedig igen értékes tápanyagforrás

A vadaskertekben tartott vadak húsa sokáig a legfontosabb frisshús-forrás volt, nem hiányozhatott a főúri asztalokról. Magyarországon vadhúst szinte alig fogyasztunk, miközben a vadon élő állatok húsának kisebb a zsír- nagyobb a fehérjetartalma, mint a háziállatoké. A nyers hús fehérjetartalma átlagosan 20%. Zsírtartalma a különféle húsokban nagy ingadozást mutat, függ az állat fajtájától, nemétől, korától, takarmányozásától és az állat testtájaitól is. A vágóállatok húsának zsírtartalma 2,5-37% közt mozog, a halhúsoké 17-20%, míg a vadhúsoké csupán 1-4%.

A vad értékes tápanyagforrás. Fontosak a benne megtalálható, vízben oldódó, nitrogéntartalmú kivonatanyagok, az úgynevezett „húsbázisok”, amelyek a hús élvezeti értékének kialakításában és az emésztőnedvek termelésének serkentésében játszanak szerepet. A vadhúsok erényét csak emeli a magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk.

Gyümölccsel, zöldséggel, rántva vagy pörköltösen – avagy vadételek a Paripa Csárda étlapjáról

Tárkonyos vadpörkölt főtt burgonyával. A tárkonyt az erdélyi konyha fűszernövényeként ismerjük, és általában szárított formában használjuk, pedig a friss jóval aromásabb, mint a szárított. Nagyon jól megy vadételekhez, így a Paripa vadpörköltje igazán pikáns ízvilágot képvisel.

Őzgerinc, ahogy Tumbász Józsi szereti (őzgerinc rántva, vajas burgonyával, áfonyával). A hazánk első profi kick-boksz világbajnokáról elnevezett étel különlegessége az A, D, C vitaminokban gazdag áfonya, mely a vadhús ételek ízesítő anyaga, de köretnek is megfelel.

Vaddisznókaraj pirított gombával, kapros, vajas galuskával. A karaj már eleve finom része a vaddisznónak, mindez pedig pirított gombával megbolondítva, lágy, kapros-vajas galuskával tálalva igazán laktatós ételnek számít.

Szarvaspörkölt vörösboros asztal szilvával, darás metélttel. Az aszalt szilva bővelkedik vasban, káliumban, magnéziumban, kalciumban, valamint foszforban, így teljesen egészséges ételt ehetünk, a vörösbor pedig kiemeli a szarvashús sajátos ízét.

Fokhagymás-tejfölös őzérmék spagetti lepényen. A magyaros ételek esetében mindig is közkedveltnek számítottak azok, melyek tejfölösen készülnek, így talán nem véletlen, hogy némi fokhagyma hozzáadásával az őz húst is remekül feldobja a „fehér krém”, melyhez spagetti lepényt kínálnak.

Sárgabarackos szarvasborda pürével. A fogás egyediségét a húsra halmozott aszalt sárgabarack adja, mely nagy mennyiségben tartalmaz A-vitamint, béta-karotint, káliumot, kalciumot, továbbá foszfort, így nemcsak élettani hatásai és intenzív, aromás íze miatt kedvelt, hanem mutatós is a tányéron, amit a képen meg is csodálhatunk.

Szarvasbélszín áfonyával, krokettel. A bélszín pecsenyehús, a hátszín és a fartő közti hosszúkás rész, amely egyike a legértékesebb húsoknak, különösen igaz ez a szarvasbélszínre, melyet áfonyával és főtt-sült burgonyából készült körettel tálalnak.

A téli hidegben kifejezetten jól esik egy finom vadhúsból készült fogást elfogyasztani, és ha még kímélni is szeretnék magukat vagy kedvesüket a konyhai munkától, akkor keressék fel a Paripás Csárdát, ahol szorgos szakácsok munkája révén kerül Önök elé a kiválasztott ínyencség, így nincs más dolguk, mint élvezni a zamatos falatokat.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

(2013-01-28)

-Nitta-